Hasznos infók egy ablakos tollából

Ebben a cikkben a falazat és az ablak kapcsolatáról fogsz többet megtudni.

Biztosan találkoztál már, vagy ha még nem kértél ajánlatot ablakos kollégától, akkor biztosan fogsz találkozni azzal a kérdéssel, hogy: Tégla, vagy panel az épület?

Miért is fontos ez?

A válasz roppant egyszerű!

A blogon is olvashattad, hogy más módszerrel kell eltüntetni az illesztési hézagot. (Ez a hézag marad az új ablakod és a falad között, miután beépítik a nyílászárót.)

Kezdjük a paneleknél alkalmazott technológiával.

Ha panelben laksz, akkor tudod, hogy ezekben a lakásokban általában nincsen az a klasszikus, több centiméter vastag külső és belső vakolat a falon. ( Az utólagos hőszigetelés esetét később nézzük át.) Sőt, az ide eredetileg beépített ablakok is különböznek a „hagyományos” (kapcsolt gerébtokos) ablakoktól.

Az 1. képen (balra) egy panellakás ablakát látod belülről, míg a 2. képen (jobbra) egy téglaépület ablakát láthatod a lakás belsejéből.                                 

1.kép                                                            2. kép

A panelépületeknél nem vakolnak rá az ablakokra sem kívülről, sem belülről, így a kibontás során nincs vakolat hullás. Természetesen az ablaktok mellett a festés, a tapétázás, vagy a burkolás (pl.: csempe) megsérülhet a bontás során, azonban nem fognak több centiméteres vakolat darabok hullani. Miután kibontották a régi ablakod és beépítették az újat, akkor fedik el az illesztési hézagot. Tudod, erről már beszéltünk. A technika nagyon egyszerű. Először kitöltik pur habbal a hézagot, majd mikor az megszárad, levágják a felesleget. Ezek után takaróléceket ragasztanak az ablakod tokjára, ami tökéletesen elfedi az ablaktok és a beton közötti rést. A folyamatot az alábbi négy képen láthatod. (3., 4., 5., 6. kép)

Természetesen arra azért készülj fel, hogy az új ablak valószínűleg kevésbé  széles, mint a régi fa ablakod volt. Ezért az ablaknyílást (szakszóval:káva) újra kell festeni, tapétázni, vagy burkolni.

Vannak kivételes esetek is. Mivel Magyarországon több típusú panelt építettek.

Az egyik ilyen kivétel, amikor a konyha és az egyik szoba ablaka ugyanabban a keretben található.   (7. kép) Ebben az esetben a két ablak között a válaszfal a fa kerethez csatlakozik. Itt mindenképpen szükség van az új ablak és a válaszfal közötti rés eltüntetésére. Erre a gipszkartonozás a legjobb megoldás.

                                                                                                7. kép

Egy másik jellemző eset az egyik erkély típusnál fordul elő. Ha olyan az erkélyed van, ahol a nyílászáró fal (szakszóval: szakipari fal) méreteit tekintve ~290 cm széles, ~ 250 cm magas és 2 db ~90x150 cm-es ablakot illetve 1 db ~90x250 cm-es erkélyajtót tartalmaz, akkor nagy valószínűséggel a két szélén szükség lesz gipszkartonozásra.

Amennyiben szakipari falad van az erkélynél (ilyenkor az ablakok alatti rész is fából készült, nem panel elemből) mindenképpen készülj arra, hogy esetleg glettelésre, vagy gipszkartonozásra is szükség lehet az ablakok berakása után. Ilyen esetben mindig kérdezd meg az ablakostól, hogy mit várhatsz. Ők ismerik a típusokat ránézésre is. Tudd meg, hogy hogyan fogja megcsinálni. Illetve egyáltalán szükség van-e rá?                                                                                                 

A gipszkartonozás esetén mindig figyelj arra, hogy ne csak a gipszkarton lapokat rakják fel, hanem kerüljön alá valamilyen szigetelő anyag is! Kivétel csak akkor legyen, ha olyan helyre rakják a lapot, ahol már 3-4cm szigetelés sem férne alá!

A panel lakásokra jellemző beépítési mód minden olyan épületnél szépen és jól alkalmazható, ahol nincs szükség vakolásra a beépítés után. Ilyenek lehetnek:

• bármilyen típusú panel épület,
• csúszó zsalus építési technikával épült házak,
• bizonyos tégla blokkos technikával épült házak.

Az utólag hőszigetelt panelházak esetében kicsit más a helyzet. Itt az ideális megoldás, ha a hőszigetelés előtt cserélsz ablakot. Mégpedig azért, mert a szigeteléssel befordulnak az ablaknyílásba és rávakolnak a tokra is. Ezért ilyen esetben kívül a szigetelést körbe le kell vágni a tokról, majd beépíteni az új ablakot. Itt szükség van a szigetelés és a tok közötti rés elfedésére (általában glettel). Viszont, ami fontos: a külső ablaknyílást (kávát) újra kell színezni!

A téglaépületeknél más a helyzet. Itt minden esetben van vakolat kívül is és belül is.

Megnyugtatlak. A külső vakolat az esetek 90%-ban abszolút nem sérül!

Mivel a szerkezeteket befelé bontják, itt biztos, hogy valamilyen szinten megsérül a vakolat az ablak tokja körül.

A kérdés, hogy milyen ablakod van?

Kapcsolt gerébtokos? (8.kép) Ennél két szárny van egymás mögött és általában az egész ablaknyílást beteríti a fa keret. Sőt van ahol az ablak alatt és felett is van fa díszítő panel. Persze van olyan is, ahol nem teríti be a kávát a keret 100%-ban. Ettől függetlenül a technológia ugyanaz.

                                                                                                                                                                           8. kép

Vagy modernebb?  Az első panellakások építésének idejében kezdték el itthon forgalmazni azokat a nyílászárókat, melyeknél már nem két szárnyat kell kinyitnod, hanem csak egyet. Ezek tovább fejlesztett változataiba kezdetek el hőszigetelt üvegeket szerelni.

Kezdjük a modernebb ablakokkal. Ezeknél általában csak az ablak kávában található vakolat sérül meg a bontás során. Ha ilyened van, akkor valószínűleg elég belül, a tok körül gletteléssel eltüntetni az egyenetlenségeket és lefesteni, tapétázni, vagy burkolni azt a részt. Persze elképzelhető, hogy kívül sem árt glettelni.

A kapcsolt gerébtoknál már egy kicsit más a szituáció. Mivel ezek az ablakok legalább 30 évesek (a kivétel erősíti a szabályt), még más technológiával tüntették el az illesztési hézagot a fal és a régi tok között. Mikor építették a házakat, akkor kihagyták az ablak helyét a falazásnál. Mikor berakták az ablaktokot a helyére, akkor a hézag sokkal nagyobb volt, mint a mostani épületeknél. Ezt jellemzően úgy tüntették el, hogy valamilyen habarccsal és az építési törmelék keverékével töltötték ki. Ezek az anyagok az évtizedek alatt könnyebben amortizálódnak, mint a fal. Ezért van az, hogy mikor kibontják a régi tokot, akkor sok esetben az nagy porral jár és nagyobb (akár 10 cm átmérőjű) vakolat darabok eshetnek le. Ez persze a legdurvább esetek közé tartozik. Nyugodj meg! J Nem minden esetben ilyen durva a vakolat sérülése. Ez általában a ház korától függ. A 9. kép egy ~40 éves ház ablakcseréjénél készült. Itt látható, hogy volt felül redőnydoboz. Sőt az is kivehető, hogy szinte alig sérült a vakolat a régi tok kivétele után.

 9.kép

A 10. kép viszont egy ~100 éves ház ablakcseréje során készült. Ennél a szerkezetnél, a belső párkány alatt egy fa panel volt eredetileg. Ennek a kibontása után derült ki, hogy milyen állapotban van a fal mögötte. Egyébként, ha jobban megnézzük, akkor a tok mellett lévő vakolat nem sérült meg, csak ugye a tok alatt lévő téglákat kell eltüntetni valahogy.  A megoldást a 11. képen látod.

Ezért kell a téglaépületeknél gipszkartonoznia az ablakosnak. Vagy kőművest, vagy erre specializálódott szakembert kell keresned, hacsak te meg nem csinálod úgy, mint a 11. és a 12. képen látható.

Persze ezzel nincs vége a dolognak. Pár nap múlva le is kell festeni legalább a nyílászárót körülvevő falat, hogy igazán jól nézzen ki! (13. kép)

Gyakorlatilag ez a legnagyobb különbség a beépítés szempontjából. Míg a panellakásoknál aránylag egyszerűen és gyorsan kivitelezhető a csere, addig egy téglából épült, klasszikus vakolattal rendelkező háznál általában szükség van a vakolat szakszerű javítására és az ablak körüli fal újra festésére, vagy tapétázására.

A tokbontás nélküli cseréről eddig még nem ejtettem szót. Ennek az oka az, hogy az nem csere, csak felújítás. Ez szinte csak a téglaépületeknél fordul elő, a paneleknél nem jellemző, mondjuk láttam már olyat is.

Mi is történik valójában egy ilyen „cserénél”?

Fogják a régi ablakszárnyakat és kiveszik, levágják a zsanérokat és berakják az új műanyag ablakot a régi fa tokba. Utána meg különböző műanyag takarókkal elfedik az illesztés nyomait, sőt sokszor magát a régi tokot is elfedik egy műanyag borítással.

Számomra ez a megoldás nem meggyőző. Több dolog miatt sem, erről majd egy kicsit később. Persze sokan félnek a nagy kosztól, meg a festés, meg a plusz költségek. Igen, ez mind igaz. Az is igaz, hogy egy műemlék jellegű, vagy műemlékházban nem bonthatják ki a tokot, vagy ugyanolyat kell csináltatni, mint az eredeti volt. Mégis azt mondom, hogy ez csak félmegoldás. Főleg régi házak esetén.

Emlékszel még a 10. képre? Ott szétmállott egy sor tégla az ablak alatt. Gondolj bele. Mit ért volna a tokba építés, ha az ablak alatt továbbra is jön befelé a hideg? És ez csak egy dolog. egy másik fontos dolog, hogy az új műanyag burkolat alatt a régi tok van (már ha teljesen beburkolták, ha nem akkor továbbra is festegetheted pár évente). Ez most még nagyobb súlynak van kitéve és gyorsabban amortizálódik.

Az ok egyszerű, az új ablak csak egyszárnyú és az üveglapok is vastagabbak, mint 30 éve. Jelenleg minimum 2 x 4 mm-es üveglap van a szárnyban. Ennek a súly négyzetméterenként kicsit több mint 20 kg. Ezzel nem is lenne gond, viszont ez a terhelés eddig két szárnyon oszlott el, most meg egy helyre koncentrálódik.

Az is egy érdekes pont ebben az esetben, hogy mikor rögzítik az új ablakot, akkor nem látják, hogy mi van a tok mögött. Egyáltalán sikerül a téglába fúrni azt a csavart? Vagy hatból négy a fugában lesz?! Akkor mennyire is tartja biztosan az a csavar az ablakot?

Tudom, most sokan lesznek olyanok, akik vitatkozni fognak a véleményemmel. Jönnek majd, hogy bebizonyítsák a technika előnyeit, satöbbi, satöbbi. Erre csak azt tudom mondani, hogy hajrá. Én ezt akkor is olyan dolognak tartom, mintha eltakarnám a lakásban a rendetlenséget, mondjuk egy spanyolfallal, ahelyett, hogy rendet raknék.

Ha mégis olyan gonddal küzdesz, hogy műemlék házban laksz, ahol követelmény a tok és a szárnyak kinézete, és nem tudsz milliós összegeket kiadni a teljesen új, minőségi fa nyílászárókra, akkor keress meg egy asztalost. Inkább újítasd fel egy jó asztalossal az ablakod, mint építesd bele a régi tokba az új műanyag nyílászárót. Szerintem. Persze te döntesz.

Bízom benne, hogy hasznos infókat tudtál meg az ablak és a fal kapcsolatáról!

Azért összegezzünk:

• panel, vagy csúszózsalus ház esetén általában nem kell vakolatot javítani
• téglaépületeknél az esetek 90 %-ban újra kell vakolni az ablak körül

Remélem ma is tudtam segíteni neked.

Minden ami ablakcsere, ablakcsereinfo.blog.hu.