Hasznos infók egy ablakos tollából

Ebben acikkben biztonsági üvegeket vesszük górcső alá.

• - Mik is ezek valójában?
• - Be lehet-e törni őket? Ha igen, mekkora erővel?  
• - Hogyan vásárolhatsz biztonsági üveget? És milyet vegyél?
• - Mit tegyél akkor, ha a meglévő nyílászáróid szeretnéd biztonságosabbá tenni?  

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adok most választ neked.

Először is tegyük tisztába a dolgot, a biztonsági üvegezés egy gyűjtő fogalom. Ezeknek az üvegeknek az alapvető tulajdonsága az, hogy nem lehet olyan egyszerűen betörni őket, mint a normál abaküveget (síküveg).  

Lényeges, hogy az edzett üveg, (tudod, mikor az üveget hőkezeléssel erősítik meg) nem teljesen fedi a biztonsági üveg fogalmát, mivel a síküveghez hasonlóan apró szilánkokra törik. Egyszerűen csak nagyobb erő szükséges a roncsoláshoz. Mondjuk azt érdemes tudni, hogy ez az üveg típus apróbb és kevésbé éles szilánkokra törik, mint a normál síküveg. Ilyen üvegeket használnak polcnak a hűtőben, zuhanypanelnak, vagy akváriumnak. Sőt, akkor is ilyet alkalmaznak, mikor nagy üvegfelületet létesítenek valahol. Például egy 2 x 2 méteres ablaknál már alapból edzett üveg kerül a nyílászáróba, csökkentve a vétlen törés lehetőségét.

Más a helyzet a ragasztott biztonsági üvegeknél. Itt az üveget egy másik anyaggal kombinálják.  A leggyakoribb és a legjobb megoldás az, amikor két, vagy több üveglapot, egy PVB (poli-vinil-butirol) fólia segítségével ragasztanak össze. Ez akadályozza meg az üveglapok szétesését. Törés esetén az apró szilánkok nem esnek le, mivel a fólia a helyükön tartja őket. Természetesen idővel ezek is átszakadnak. Az, hogy mikor, a típusuktól függ.

Két fő változat létezik. Az egyik a minősített, míg a másik a nem minősített biztonsági üvegezés.

Ebben a cikkben a porról, a koszról, a takarításról, az utólag elvégzendő munkákról és a kellő felkészültségről lesz szó.

Van olyan ismerősöd, akinél már cseréltek ablakot? Ok? És mit hallottál tőle? Jót, vagy rosszat?

Miért van az, hogy egyesek tragédiának élik meg az ablakcserét óriási felfordulással, míg más embereknél ez nincs így? Akarod tudni a válaszokat? És azt, hogy Te mire számíthatsz?

Rendben, akkor kezdjük az elején.

A felfordulás vélt, vagy valós mértéke több dologtól is függ.

Ezek közül a legalapvetőbbek:

• - a hozzáállásod a cseréhez,
• - az ablakok kora és típusa,
• - a falazat típusa, a ház kora, építési módja,
• - az ablakok száma,
• - a lakás elrendezése
• - és nem utolsó sorban a munkások hozzáállása!

Nézzünk meg két élménybeszámolót a hozzáállásról, melyben feltételezzük, hogy egy panellakásban négy ablakot cseréltettek ki. Elvileg minden ugyanúgy történt mindkét esetben.

Akkor jó helyen jársz! Segítek neked abban, hogy amikor kicserélik az ablakaid, akkor azok olyanok legyenek, amiknek igazán fogsz majd örülni!

Nos, akkor vágjunk is bele!

Kezdjük az alapokkal, mi a hang?

A hang: a fül, a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a beszélt nyelvek, illetve a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. Fizikai jellegét tekintve valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, e rezgés hullámként való tovaterjedése. Ha e rezgés frekvenciája kb. 20 Hz alatti, vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt. Leegyszerűsítve: rezgés hullám, amit a fülünkkel érzékelünk.

Ez azért fontos, mivel a hangcsillapítás lényege az, hogy ezeknek a hullámoknak a nagy részét elnyelje a hangcsillapításra használt anyag. Esetünkben az üveg amit az ablakhodhoz használnak.

Az, hogy ezt mennyire érzékeljük, az attól is függ, hogy milyen erős a hangnyomás. (hangerő)  Ezt mérjük decibelben (dB) és, hogy az milyen frekvenciatartományban mozog. Ezt mérjük Hertzzel (Hz).

Te is biztos találkoztál már ezekkel a fogalmakkal. Ez a két dolog szorosan összefügg az érzékelés szempontjából. Érdemes tudnod, hogy a magas hangokat (kivétel a 4000 Hz felettiek) sokkal hangosabbnak hallod azonos dB érték (hangerő) mellett, mint a mélyet, vagy a közepet. Ezért hallod a szirénákat visító, magas hangon, még akkor is, ha csukott ablaknál szól a tévé, vagy a zene.

A hangerősséget öt egyszerű csoportra szedtem, példákkal illusztrálva.   

Ebben a cikkben is a falazat és az ablak kapcsolatáról fogsz többet megtudni.

Biztos találkoztál már ezekkel a kifejezésekkel, ha beszéltél már ablakos kollégával:

-          „k”, vagy „U” érték

-          3, 4, 5, vagy 6 légkamrás ablak

-          2 rétegű üvegezés

-          3 rétegű üvegezés

-          fokozottan hőszigetelt üveg

Ha meg még nem bombáztak ilyenekkel, akkor előbb-utóbb fognak.

Gondolom azért vagy itt, mert neked sem mindegy milyen ablakot választasz a hőszigetelés szempontjából.

Azt előre leszögezem, hogy még egy "gyengébb hőszigetelésű ablakkal" is jobban jársz, mint a mostanival. Ennek az egyik oka, hogy most már csak fokozottan hőszigetelt üveggel készítenek nyílászárókat. Gyakorlatilag az U értéknél, 1,4-nél magasabb számmal nem fogsz találkozni. Amennyiben már olvasgattál itt a fórumon, akkor tudod, hogy az U érték határozza meg az anyagok hőszigetelési képességét. Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb hőszigetelő az adott anyag. (Van aki, még most is „k”-val jelöli, pedig már egy ideje „U” a helyes megjelölés.)

Csak érdekes példaként mondom el, hogy a 80-as években gyártott, akkoriban modernnek számító ablakoknál ez az érték (U) mindenképpen 2,8-3,0 fölötti számra tehető.

Az üveg mellett nagy jelentősége van a műanyag profil hőszigetelésének is. Itt az a helyzet, hogy minél szélesebb egy profil és minél több légkamra van benne, annál jobban szigetel. Például egy 3 kamrás, 60 mm széles profilnál (Ug= ~1,7), egy 70 mm-es 5 kamrás profil (Ug= ~1,4), itt is látható, hogy az öt kamrás legalább 15%-al jobban szigetel.

Ebben a cikkben a falazat és az ablak kapcsolatáról fogsz többet megtudni.

Biztosan találkoztál már, vagy ha még nem kértél ajánlatot ablakos kollégától, akkor biztosan fogsz találkozni azzal a kérdéssel, hogy: Tégla, vagy panel az épület?

Miért is fontos ez?

A válasz roppant egyszerű!

A blogon is olvashattad, hogy más módszerrel kell eltüntetni az illesztési hézagot. (Ez a hézag marad az új ablakod és a falad között, miután beépítik a nyílászárót.)

Kezdjük a paneleknél alkalmazott technológiával.

Ha panelben laksz, akkor tudod, hogy ezekben a lakásokban általában nincsen az a klasszikus, több centiméter vastag külső és belső vakolat a falon. ( Az utólagos hőszigetelés esetét később nézzük át.) Sőt, az ide eredetileg beépített ablakok is különböznek a „hagyományos” (kapcsolt gerébtokos) ablakoktól.

Az 1. képen (balra) egy panellakás ablakát látod belülről, míg a 2. képen (jobbra) egy téglaépület ablakát láthatod a lakás belsejéből.                                 

1.kép                                                            2. kép

Miért fontos, hogy tégla építésű, vagy panel lakásod van?

Te mit gondolsz, miben különbözik a beépítés módja?

Szeretnéd tudni, hogy melyik a tökéletes megoldás nálad?

Szeretnélek felkészíteni arra, hogy tudd milyen kiegészítők szükségesek a jól kivitelezett ablakcseréhez. Ezt azért érdemes tudnod, hogy a későbbiekben ne kelljen újabb súlyos tízezreket kiadnod a pótlások elvégzésére.

A falazat típusa az egyik legfontosabb kérdés a beépítés szempontjából. Ez határozza meg a felhasznált segéd anyagok fajtáit. Az alap munkafolyamat minden ablakcsere esetében ugyanaz:

1. Fel kell mérni az ablakok gyártási méreteit.
2. Le kell gyártani az ablakokat és a helyszínre kell szállítani.
3. A régi ablakot, a tokkal együtt ki kell bontani a falból.
4. Be kell építeni az új ablakot.
5. El kell tüntetni az illesztési hézagot^* a fal és az új ablak tokja között.
6. Ki kell takarítani, esetleg az ablak körül újra kell festeni, tapétázni, vagy burkolni (Nem minden esetben!!!).

^*Illesztési hézag: az ablak és a fal között lévő távolság. Általában 1-2 cm. Azért alakul ki, mert az új ablakot a falban lévő nyílásnál kisebbre kell gyártani, így az biztosan befér a helyére. Miután a nyílás a legtöbb esetben nem teljesen szabályos négyszög alakú, így az is elképzelhető, hogy a hézag az egyik oldalon 8 mm-es, a másikon meg 15 mm-es. Az új ablaknak pontosan függőlegesen és vízszintesen kell állnia, ezért nem lenne jó „bepasszírozni” a nyílásba egy, a nyílással azonos méretű ablakot. A beépítés során az illesztési hézagot hő és hangszigetelő anyaggal töltik ki, majd egy megfelelő anyaggal elfedik azt.

A hézag szakszerű eltüntetésének szempontjából két beépítési típus létezik. Mivel ez elsősorban a falazat függvénye, ezért az elnevezés is innen származik. Először is nézzük meg a két típust és a hozzá tartozó épületeket:

1. Panel típusú falazat          Ide tartoznak a házgyári technológiával készült ablakok,illetve a csúsztatott zsalus technológiával épült házak.
2. Tégla típusú falazat          Ide tartozik bármely téglából épült ház, az Ytong és a vályog is.

Érdekesség, hogy a tégla blokkos építési technológiával készült házaknál, illetve a könnyű szerkezetes házaknál sok esetben a két beépítési mód a kombinációját kell alkalmazni. Illetve gyakrabban a tégla építésűekre jellemző változat hoz szebb és jobb eredményt.

Persze, ez nem ilyen egyszerű, mivel az is meghatározó, hogy nálad jelenleg milyen típusú ablak van beépítve! Sőt, előfordulnak kivételes esetek is, mikor egy panelházban is kell alkalmazni a tégla építésűeknél használt technológiát!

Amennyiben érdeklnek a válaszok az alábbi kérdésekre:

• Mi a különbség a két beépítési mód között?
• Jó-e egyszerűen a régi tokba rakatni az új ablakot?
• Hogyan kapja a legjobb megoldást, ha panelben lakik?
• Illetve mi a legjobb megoldás egy téglából készült épület esetén?
• Mikor kell festeni, tapétázni, vagy burkolni az ablak körül?
• Mi lehet a következménye egy nem komplett ablakcserének?
• Egyáltalán mi a komplett ablakcsere fogalma?

Amennyiben

• nem szeretnél az ablakcsere után újra pénzt kiadni a pótlások elvégzésére,
• szeretnéd „egy kalap alatt” letudni az összes munkafolyamatot,
• meg akarod kímélni magad a bosszúságoktól, a felesleges stressztől.

Akkor javaslom, hogy olvass el néhány hasznos cikket a blog archivumból.

Remélem ma is tudtam segíteni neked.

Minden ami ablakcsere, ablakcsereinfo.blog.hu.